A tanulás módszertana számos hasznos technikát nyújt, amelyek megkönnyítik a tanulnivalók hatékony megjegyzését és előhívását. Ha egy információ több érzékszervünkön keresztül jut el hozzánk, az emlékezetünkben egy összetettebb hálózat részeként tárolódik. Ezáltal a hosszú távú memóriából való előhívás is egyszerűbbé válik, mert többféle módon hozzáférhetünk az adott információhoz. Az elméleti tananyagok elsajátításánál általában a vizuális érzékelés dominál, de a hallás, tapintás, szaglás, ízlelés és mozgásérzékelés élményei is kiegészíthetik az így szerzett tudást.
A tanulás hatékonyságát a különböző érzékszervi csatornák együttes használata, azaz a multimodalitás, akár a képzelet segítségével is növelheti. Például, miközben szorzótáblás videót nézünk, elképzelhetjük a versben említett táj részleteit: milyen lehet a hőmérséklet, milyen illatok vagy ízek jellemzőek arra a vidékre. Az ilyen érzékelési élmények kölcsönhatásba léphetnek egymással, így erősítve és mélyítve a tanulás során kialakuló tudást.
A hatékony tanuláshoz fontos, hogy testünk és lelkünk megfelelő állapotban legyen. Ha stresszesek vagyunk, az nemcsak a testünkre hat ki, hanem korlátozza a kognitív kapacitásunkat is, ami megnehezíti a tanulást. Ezért érdemes olyan testi-lelki állapotot teremteni, amelyben figyelmünk és memóriánk készen áll a tanulnivalók befogadására.
Tanulásmódszertani anyagaink abban is segítenek, hogy ilyen pozitív állapotot érjünk el. A rímek, a zene, a közös olvasás, éneklés és tánc, valamint a kedves illusztrációk és animációk mind örömteli élményeket nyújtanak gyerekeknek, szülőknek és pedagógusoknak. Az ilyen stresszmentes lelkiállapot nemcsak a koncentrációt javítja, hanem hozzájárul a tanuláshoz szükséges optimális fiziológiai állapot kialakításához is. Ezek a pozitív tapasztalatok pedig kedvezően hatnak a tanulás más területeire is.
Sokan hallottuk már, hogy a szorzótáblát úgy kell megtanulni, mint egy verset, amit álmunkból felébredve is hibátlanul el tudunk mondani. Valóban fontos, hogy ezt a mindennapokban is hasznos tudást gyorsan elő tudjuk hívni, de legalább ilyen lényeges, hogy a „versszerű” tanulás mögött megértés is legyen. Az összefüggések megértése erős alapot ad ahhoz, hogy a szorzótábla hosszú távon rögzüljön a memóriában. Könnyebb megjegyezni olyan dolgokat, amelyeknek értelmet és jelentőséget tulajdonítunk, mint puszta, értelmetlen adatokat.
Ha úgy látjuk, hogy gyermekünk nem érti a szorzótáblát, érdemes közös játékot bevetni. Alakítsuk a szorzatokat kézzelfogható élményekké! Használjunk például babszemeket, csavarokat vagy gyöngyöket, hogy a számok ne csak elvont fogalmak maradjanak, hanem tapasztalható valósággá váljanak. Ezáltal a tanulás nemcsak hatékonyabb, hanem élvezetesebb is lesz.
A hatékony tanulást számos tényező befolyásolja. Fontos, hogy tisztában legyünk a tanulási önismeret jelentőségével, hiszen ez segít reális elvárásokat megfogalmazni magunkkal vagy gyermekünkkel szemben. Emellett a tanulási környezet, a pszichés tényezők és a megfelelő módszerek alkalmazása egyaránt jelentős hatással van a tanulási folyamat sikerére.
Ha szeretnéd mélyebben megérteni, hogyan lehet fejleszteni a tanulás hatékonyságát, nézd meg az alábbi ábrát! Továbbá a tankonyvtar.hu oldalról ingyenesen letöltheted A hatékony tanulás alapjai című E-bookot és a hozzá tartozó Munkafüzetet, amelyet a szorzótáblás versek szerzője készített.
A szorzótábla története az emberiség matematikai fejlődésének egyik alapvető állomása. Már az ókori civilizációk is használtak táblázatokat a szorzás megkönnyítésére. A legismertebb korai példa az ókori Babilonból származik, ahol agyagtáblákon rögzítették a szorzatokat 60-as számrendszerben. Az ókori Kínában is létezett szorzótábla, amelyet bambuszrudakra írtak, és a tanulás fontos eszköze volt.
Az ókori görögök, különösen Püthagorasz, szintén hozzájárultak a szorzótáblázatok népszerűsítéséhez, hiszen hittek a számok és arányok alapvető szerepében az univerzum rendjében. Innen ered az „Eukleidészi szorzótábla” is, amely a mai táblázatok elődjének tekinthető.
A középkorban az arab matematikusok szintén használták és továbbfejlesztették a szorzótáblát, különösen a tízes számrendszer elterjedése után. A reneszánsz idején, Európában a szorzótábla széles körben elterjedt, köszönhetően a nyomtatás megjelenésének és az iskolai oktatás fejlődésének.
Napjaink szorzótáblája egyszerű, könnyen tanulható formáját az elmúlt évszázadok során alakították ki, és mára a matematikaoktatás egyik alapköve lett világszerte.
(A képen a kb. ie. 1750-ből származó óegyiptomi Rhind-papirusz látható.)
